Sokan vélték úgy, hogy Szász a szavazók számának növelésével akarta biztosítani választási sikerét. Emiatt az elnök belső ellenzéke az alapszabályzattal ellentétesnek minősítette a határozatot. Indulatokkal terhes hangulatban folytatódott a kongresszus, a küldöttek egy része elhagyta a termet. Így a szavazati jogra szert tett 425 személyből csupán 289 voksolt az ülés végén. Szász 256 szavazatot kapott, pártelnöki mandátuma ezzel négy évre meghosszabbodott.
Gergely Balázs, aki a kongresszus vélt szabálytalanságai miatt lemondott az MPP kolozsvári elnöki tisztségéről, a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a döntéssel egyet nem értők e törvénytelenségekre hivatkozva kérik: a bíróság tekintse semmisnek a Szász Jenő által előterjesztett dokumentumokat, ne fogadja el a kongresszus határozatait. Gergely úgy véli: ha a bíróság jogosnak találja kifogásaikat és elutasítja a gyergyószentmiklósi kongresszus döntéseit, a Magyar Polgári Párt vezetésének újból össze kell hívnia a kongresszust, így újabb tisztújításra kerülhet sor.
Az MPP-t tavaly év elején jegyezték be pártként. Elődje a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) volt, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenlábasaként alapítottak meg. A "polgáriak" már 2004-ben részt akartak venni a romániai parlamenti választásokon, de akkor nem sikerült teljesíteniük a részvételhez szükséges feltételeket. Első és eddigi egyedüli választási megmérettetésük a tavaly nyári önkormányzati választás volt, amelyen 508 önkormányzati képviselői, 12 polgármesteri és 16 alpolgármesteri tisztséget szereztek meg, többnyire Székelyföldön.
A tavaly novemberi parlamenti választásokon az MPP és az RMDSZ megpróbált egyezséget kötni a közös választási szereplésről, de miután ez nem sikerült, a polgári párt úgy határozott, hogy szervezetként nem vesz részt a voksoláson, hanem független jelölteket támogat.